2016/01/28

Könyvértékelő: Mary Kubica - A jó kislány

Mary Kubica – A jó kislány
[The Good Girl]

Wooow! Az a helyzet, hogy ez a könyv vagy nagyon jókor kapott el engem, vagy tényleg meglehetősen zseniális, avagy mindkettő. Mindenesetre nálam telitalálat volt.
A hivatalos verzió szerint egy pszicho-thrillerrel van dolgunk. Ez így is van, sőt én egyfajta pszichológiai kirakósnak titulálnám a regényt, amelynek darabkái: egy kis korrupció, némi manipuláció, erőszak, érzelmi elnyomás, megfelelni akarás, szülői felelősség, és szeretet.

Az alapsztori a következő: a tehetős család felnőtt lányát egy este elrabolják. Nagyjából ennyi. A dolog azonban - naná, hogy - nem várt fordulatot vesz.

2016/01/26

Könyvértékelő: Sarah Addison Allen - A barackfa titka

Sarah Addison Allen – A barackfa titka
[The Peach Keeper]

Mára jöjjön egy könnyed kis „limonádé” könyv - nyálas helyett a bájos kategóriából. A barackfa titkára leginkább azért figyeltem fel, mert egészen jó értékeléseket olvastam róla, többször is elém került, így felkeltette az érdeklődésemet. Azt már az elején elárulhatom, hogy ez a könnyedség szerencsére nincs hatással az igényességre, nem von le az irodalmi értékéből.

Szeretném megragadni az alkalmat és pár szót szólni a borítóról is: szerintem egyrészről igazán szép lett, másrészről pedig remekül sikerült eltalálni a hangulatot, amely végigkísért az olvasás során. Pont ugyanezt nyújtja a könyv is. Kedves, virágos, könnyű, romantikus, szellemes, és leheletnyit rejtélyes. Határozottan nem fekszi meg a gyomrot. :)

2016/01/24

Könyvértékelő: Suki Kim - Nélküled mi sem vagyunk

Suki Kim – Nélküled mi sem vagyunk 
[Without You, There Is No Us: My Time with the Sons of North Korea’s Elite]

Nem egy szimpla regényről lesz ma szó. Ez tulajdonképpen egy beszámoló, egyfajta útinapló - a kiadó szerint tényfeltáró irodalomi mű. Abból sem akármilyen. Ennél a könyvnél elveszítjük a realitásalapunkat, ugyanis egy olyan világba kalauzol, amelyről egyáltalán semmiféle fogalmunk sem lehet. Nem úgy, mint mondjuk egy átlag magyarnak Amerikáról. Hanem tényleg és totálisan. A diktatúra, az állami propaganda, és a cenzúra fogalma egészen új értelmet nyer.

A Nélküled mi sem vagyunk az amerikai-dél-koreai díjnyertes újságíró, Suki Kim valós élményeit meséli el Észak-Koreában. A szerző tényleg bejutott - mondhatni beépült - egy olyan zárt közösségbe, amelyet ezidáig elképzelni is nehezen tudtunk. Titokban feljegyzéseket készített, lejegyezte tapasztalatait, és végül ezekből állt össze a könyv. Ennek megfelelően kicsit csapongó ugyan, de valóságos.

2016/01/21

Könyvértékelő: Mons Kallentoft - Véres tél

Mons Kallentoft – Véres tél
[Midvinterblod]

Elsőként is le kell szögeznem valamit: ki nem állhatom a horrort, mégpedig azon egyszerű oknál fogva, hogy félek. Tényleg. Ezt régebben kínosnak tartottam és leerőltettem néhányat a műfaj „remekeiből” (kizárólag filmeket), aztán többedik álmatlanul forgolódásom során megállapítottam, hogy tiszta hülye vagyok. Azóta sikerült megbékélnem eme fogyatékosságommal, úgyhogy azóta sem nézek vagy olvasok horrort egyáltalán. És akkor ideje meggyónnom bűnömet: mindemellett menthetetlen skandináv krimi és thriller rajongó lettem valahogy az évek során – és megkövezem azokat, akik szemétnek tartják ezeket. Most jönne az a rész, hogy „és minden ezzel a könyvvel kezdődött”, de nem igaz, mert minden Kristina Ohlssonnal és az ő Őrangyalaival kezdődött, de ez most nem tartozik ide. Szóval tudom ám, hogy Agatha Christienek az égvilágon semmi köze nincs a darálós-gusztustalan horrorokhoz, de azért a skandináv műfaj kicsit más. Kicsit durvább. Amit meg thrillernek hirdetnek, az meg még inkább. Úgyhogy már nem egyszer találtam magam abban az ismerős helyzetben egy-egy ilyen könyv után, hogy újfent a bárányokat számolgatom és közben nem merem kidugni a lábujjam sem a takaró alól. Oké, elkalandoztam.

2016/01/20

Könyvértékelő: Mark Twain - Ádám és Éva naplója

Mark Twain – Ádám és Éva naplója
[Extracts from Adam’s Diary, Eve’s Diary; More Extracts from Adam’s Diary, Eve’s Diary, Part II.]


Kezdjünk ezzel az alapműnek mondható könyvvel. Ámbár igen aprócska könyvről van szó, így talán maradjunk inkább annál, amit maga a mű is mond magáról: egy napló. (Pontosabban kettő.)

Ez egy rövidke, ám annál kacagtatóbb és rendkívül kedves és szívmelengető regény napló. Mark Twain remekül nyúlt egy olyan témához, amely akár vaskalapos megközelítéssel egészen „mélyvallásos” irányba is elmehetett volna, de - hál'Isten (haha) - nem tette. Könnyed hangulatával és sziporkázó vallomásaival mind Ádám, mind Éva karaktere nagyon is szerethető és emberközeli. A könyv viszi magával az olvasót, mint a kedvenc húsz perces sorozataink, észre se vesszük és már a végére is értünk – ami mondjuk nem nehéz, hiszen a mű is nagyjából „20 perces” a maga nem egész 80 oldalával.